2009. február 21., szombat

18. kerület

Elegem van a facebookból. Valamire rákattintok, mert mondjuk kaptam egy olyan értesítést, hogy valaki elrabolt és szabadítsam ki magam. Mondom, mi van? Rámegyek erre ugye jön egy olyan, hogy engedélyezem-e. Mondom igen, tökéletes példája vagyok a bepalizható egyedeknek... és erre elküld egy olyan értesítést minden ismerősömnek, hogy én love lettert küldtem nekik... nos gondolom, mit gondolnak erről... szóval, ha valaki olvassa ezt közülük, akkor bocsi, egyálatlán nem állt szándékomban lovelettert küldeni... és még ki se tudtam szabadítani magam...

(cím folytatása) Avagy Montmartre. Ma ez lett soron, és egy kis élménybeszámoló akkor, csapjunk át turistásba. Csináltam két vicces térképet az útvonalamról a paintben! Olyan rég használtam már. És teszek be képeket is.

(színmagyarázat: bordó - gyalog megtett útvonal ; kék - metróóó ; rózsaszín - vonat ; azok a fura kinövések pedig nyilak akartak lenni, hogy az irány is látható legyen!)
Egyébként ma majdnem délben keltem, mire felmásztam már dél is elmúlt, úgyhogy csak olyan kettő fél kettő fele indultam, de mivel egyedül voltam egész nap, ezért gondoltam nem baj. Ja és Anyu megjegyezte, hogy ugye fogok takarítani a szobámban... Ők eléggé takarításmániások, legalábbis Apu minden hétvégén a porszívóval küszködik, meg a konyhabútorral, és mondta nem csak egy aupairre, hanem egy takarítőnőre is szükségük lenne. Hát hajrá, de a szobámba nem fogadom be!

Szóval Montmartre. Fura, hogy mióta itt vagyok, egyszer sem voltam ott. Pedig akárhányszor voltam ott előtte (pontosan kétszer), mindig lenyűgözött. A Sacré Coeur olyan hatással volt rám, mint előtte egy építmény sem. A kis utcák, a sok lépcső, a rengeteg turista a világ minden tájáról... Szóval ma Montmartre volt soron. Mint látható a térképen gyalog mentem oda a Gare du Nord-tól, ahova befut a vonatocska, mert még soha nem mentem gyalog onnan sehova, csak egyszer busszal, és akkor rájöttem, milyen gyönyörű a környék. Úgyhogy most gyalog vágtam neki. Térképet ma is itthon hagytam (direkt). Viszont a kesztyűmet nem direkt...
Mint várható volt, a Butte de la Montmartre, vagyis a domb tele volt emberekkel.

Aztán ugye meg a lépcső legtetejéről egész Párizs a lábad előtt. Csak kár, hogy ilyen szürke idő volt...


Galambok szemszögéből (azért jó lehet ilyen helyen üldögélni...)Konceeeert (bár elég hamis volt szegény)sikló teteje & Eiffel toronyutoljára ilyen gépet voltoszttárs-Veránál láttam... 7 éveA szokásos utcai táncosok + a tömeg, ami a Sacré Coeurből kijőve fogadottjé csak nem az ejfeltoroooony?a lépcsőőkmoulin de la galette, hátulról (tök véletlen vettem észre, úgy elbújt a házak között)ez csak mert annyira szépMarcel Aymé emlékére, még jó, hogy tavaly Catherine elolvastatta velünk ezt a novelláthééé, valaki elhagyta a kofferjét! na, hogy már én is szerepeljek egy fotón!ezt a helyet pontosan akkor találtam meg, amikor úgy gondoltam, kicsit elfáradtam, és leülnék egy parkba, és olvasnék, ha már úgyis hoztam magammal könyvet. és akkor meglett ez a játszótér, leültem egy padra és Szabó Lőrinc verseket olvastam. Azt hiszem egy órát legalább ott ültem. Imádom Szabó Lőrincet.Sajnos már előbb beszúrtam a képeket, mint a szövegeket, és mostmár csak linkként tudok írni. Utálok a blogspotba képet beszúrni, mert nagyon macerás. szóval ezért kék és aláhúzott, nem tudom eltüntetni. vagyis biztos ellehet, csak én nem értek hozzá. tehát a 18. kerület végeztével metróra ültem (kövesd a térképet! :D) és elmentem a Jauresig, amit akkor néztem ki, amikor még múltkor mentem hazafele a Pere-Lachaise-ből. Itt egy csatorna van, és nagyon megtetszett. Meg pláne az, hogy a metró a föld felett jár. Nem akartam hazamenni, ezért megnéztem. íme a bizonyíték róla.az a sín, a metró. a 2-es metró, mostmár tényleg a kedvencem, és még az ajtók is csak gombnyomósak, nem karemelgetős, mint a 4-es, amit a legtöbbet használok.
Ennyi. Mármint a mai "kiruccanásról".
Írnék még, de ez a szaros képberakogatás, elrendezés elvette az erőmet.

Nincsenek megjegyzések: