2009. november 8., vasárnap

konyhatündér

igen, ez én vagyok, akármennyire is hihetetlenül hangzik!

tegnap felkerekedtem és megkerestem a Tibi által emlegetett lengyel (ciki, hogy polinézt akartam írni a lengyel helyett, nem? mert ugye a polonais az franciául van és hirtelen a polinéz ugrott be, ami magyar is és hasonlít is a polonais-ra... ajjaj) boltba, ahol a lengyel nénitől vettem túrót (!), és olyan káposzta meg kovászos ubi volt, mint a mamánál, ott álltak nagy bödönbe, a káposztára majdnem rávetettem magam, aztán elmentem a boltba és vettem porcukrot, meg zsemlemorzsát meg tejfölre talán hasonlító sajtot (a túrónak is a francia neve az, hogy sajt, legalábbis ha megpróbáljuk lefordítani, ebből kiindulva, mikor meséltem Gének, hogy miből is készült a kaja, kicsit furcsállotta, hogy ennyi sajtot használtam... pedig ezek nem sajtok. csak a franciák buták), és hazajöttem és bekevertem TÚRÓGOMBÓCNAK, betettem a hűtőbe, és vártam és vártam. jó igazából nem vártam, hanem elmentem tanulni egész délután a könyvtárba, aztán meg moziba Gével, aztán meg kajálni Gével (a hagymaleves rendes étteremben ritka szar volt... a magyar "francia hagymaleves" fényévekkel finomabb. és Gé mondta, hogy ők nem tartják számon a hagymalevest, mint nemzeti kaját, ez a spanyoloké... ) aztán Gével pálinkáztunk egy kicsit, mivel tök beteg szegénykém, de nem lett jobban a pálinkától... aztán "reggel" mikor felébredtünk, korgott a hasa, úgyhogy megkérdeztem mit szólna egy kis "boules de túró"hoz, úgyhogy megfőztem, prézlibe forgattam és megettük, és ízlett neki! pedig nagyon messze álltak anyu túrógombócaitól... tényleg ízlett neki, mert egy csomót megevett. pedig látta, hogy készül, hogy a sajtot vízben megfőzöm, aztán beleforgatom a pirított kenyérhéjába...

szóval hivatalosan is konyhatündér lettem, a kicsinyke, alig felszerelt konyhámban is sikerült túrógombócot összeraknom (ami igazából tök egyszerű, nem tudom Anyut miért kellett ennyire kérlelni, hogy csináljon nekünk...), legközelebbre megígértem, hogy jön a túrós palacsinta, és már régóta tartozom egy gulyással is... kell nekem összevissza ígérgetni, komolyan.

oh és elfelejtettem leírni, hogy szerdán mikor meglátogattam a kampuszukon, és lementünk a fotólaborba, ahol két srác éppen játszott valamin, akkor azt mondta nekik, hogy Kitti, a barátnőm...
csak egy szó, tudom...

2 megjegyzés:

nembölcsészlélek írta...

pálinkáá:D nem is értem, hogy miért nem segített:P
amúgy ügyi vagy, én még nem próbálkoztam a túrógombóccal, de majd egyszer na.

ktt írta...

egyébként tök egyszerű, csak anyu receptje kellene hozzá, az az igazi!!